Minőségirányítási Rendszerépítés

BMS-Consulting.hu

A minőségirányítási rendszer kialakítása és bevezetése beruházás, és mint minden beruházásnak meg kell térülnie. Pénzügyi szempontból is kimutatható ez a megtérülés. Javulni fognak a cég gazdasági mutatói, mert javul a cég teljesítőképessége, könnyebben alkalmazkodik a vevői igényekhez és a vezetés számára is, átláthatóvá válik a cég működése, hogy csak a leglényegesebb témákat említsem.

A minőséget a vevő ítéli meg szubjektív módon. A vevő elégedettsége mérhető, de csak akkor tudjuk számszerűen növelni, ha a minőséggel összefüggő tényezőket az egész szervezet felismeri. A problémák felmerülhetőségét a cég tudatosan felméri, megelőzi, vagyis még a felmerülésük előtt vezetői szinten kezeli. Valahol itt kezdődik a minőségirányítási rendszer alapja.

Vannak olyan cégek, amiket a saját vevőik is rossz példaként emlegetnek, mert "Nézd, X-nek is van ISO-ja, de milyen pocsék a terméke/szolgáltatása". Az ilyen és hasonló megjegyzés nem csak a cég vezetését bírálja, hanem azon belül különösen a minőségügyi vezetőjét, de a legjobban a tanácsadóját jellemzi.

Tehát a tanácsadó kiválasztásánál, ne csak a fizetendő költséget vegyék figyelembe. A jó tanácsadó nem a saját elképzeléseit erőlteti rá a szervezetre, nem konzerv eljárásokat ad el egymás után többször, hanem olyan hatékony minőségügyi rendszer kiépítésében nyújt segítséget, ami nemcsak papíron létezik, hanem a gyakorlatban is működik.

ISO 9001:2000 Minőségirányítási szabvány

Valljuk, hogy az ISO 9001:2000 szabvány és elődei (ISO 9001, 9002, 9003) nem mást, mint a JPÉ módszert (Józan Paraszt Ész) rögzítik és kérik számon a rendszert megvalósító cégektől. A rendszer követelményeit elfogadva és bevezetve, javul a bevezető cég biztonsága, áttekinthetősége, stabilitása önmaga és partnerei számára is.

A minőségirányítási rendszerek korai működésére számtalan történelmi példa hozható a Bibliától kezdve, Hammurapi babiloni király törvénykönyvén, I. Péter cár hadiipari rendeletein keresztül egészen a mai napig. Ez a néhány kiragadott példa is mutatja, hogy a minőség ügye erősen kötődik a hadiiparhoz, gyökerei itt keresendők.

Az első világháborút követően a korábbi manufakturális jellegű termelés átalakult integrált termék-előállításba, ahol megjelentek a független ellenőrök, a "MEO"-sok. Eszköztáruk a sorozat és tömeggyártásban a XX. század harmincas éveitől kiegészült matematikai statisztikai módszerekkel, amelyek valamely valószínűséggel igazolták a termék megfelelőségét vagy éppen hibás voltát.

A szabvány előzményei:

Mivel ez még mindig nem adott kellő biztonságot, ezért alakult ki az igény olyan rendszerek után, ahol a folyamatok stabilan, reprodukálhatóan, mindig azonos minőségi színvonalon mennek végbe minimálisra csökkentve a hibázás lehetőségét. Ez már a minőségbiztosítási rendszerek alapelképzelése, amely az AQAP (NATO) szabványokban jelent meg először. 1976-ban, a Nagy-Britanniában kibocsátott BS 5750 volt az első, széles körben használható minőségbiztosítási szabvány, amelyet 1987-ben követett a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet ISO/TC 176 műszaki bizottsága által kidolgozott ISO 9000 szabványsorozat. A minőségbiztosítási rendszerek független, harmadik fél által történő tanúsítása korábban a szabványcsalád 9001, 9002 és 9003 tagjai alapján történt.

ISO 9001:2000

A tapasztalatok alapján a követelmény szabványokat korszerűsítették 1994-ben és 2000-ben. Ez utóbbi korszerűsítés megszüntette az 1994. évi ISO 9001, 9002 és 9003 szabványokat, helyükre egyetlenegy szabványt emelt, a teljesen átszerkesztett és kiegészített ISO 9001:2000 szabványt. A Magyar Szabványügyi Testület az eseményeket gyorsan követte és már 2001. márciusában napvilágot látott az MSZ EN ISO 9001:2001 "Minőségirányítási rendszerek. Követelmények" szabvány. A szabvány követelményeinek értelmezését az MSZ EN ISO 9000:2001 "Minőségirányítási rendszerek. Alapok és szótár", míg a továbbfejlesztéshez segítséget az MSZ EN ISO 9004:2001 "Minőségirányítási rendszerek. Útmutató a működés fejlesztéséhez" szabvány nyújt.